|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
125 éve halt meg Arany János
Százhuszonöt éve, 1882. október 22-én halt meg Arany János, a verses epika legkiemelkedőbb magyar művelője.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Már gyermekként kitűnt tehetségével
1817. március 2-án született Nagyszalontán. Mire iskolába került, már folyékonyan írt és olvasott, szinte mindent, ami a keze ügyébe került.
Debrecenben tanult, festett, dalokat szerzett, miután apja megvakult, tanulmányainak költségét segédtanítóskodással teremtette elő. A félénk ifjú 19 évesen váratlanul abbahagyta tanulmányait és jeles bizonyítványával hóna alatt színésznek állt. |
|
|
|
|
|
|
|
|
Ercsey Juliannát vette feleségül
A társulat néhány hónap alatt felbomlott, a kiábrándult, lelkifurdalástól gyötört Arany hazatért. Arany úgy döntött, megpróbál "közönséges ember lenni, mint más".
23 évesen feleségül vette Ercsey Juliannát, aki hűséges társa lett, két gyermekük született, Juliska és László - Arany Laci, akihez Petőfi gyermekverse szól.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Életre szóló barátság fűzte Petőfihez
1846-ban a Kisfaludy Társaság vígeposz írására hirdetett pályázatára beküldte Az elveszett alkotmányt, s elnyerte a 25 arany pályadíjat.
1847-ben megnyerte a társaság "költői beszélyre" kiírt pályázatát, a Toldi Petőfi barátságát is meghozta számára. Kapcsolatuk lelki és szellemi kibontakozást, irodalmi és politikai iránymutatást jelentett Aranynak, amelyhez élete végéig hű maradt. |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetőr volt a szabadságharc alatt
Az 1848-as forradalom idején önkéntes nemzetőrszolgálatot teljesített, majd fogalmazói állást kapott a belügyminisztériumban. Az összeomlás után neki is menekülnie kellett.
1851-től Nagykőrösön tanított, a Bach-korszak és saját hangulatát többéves hallgatás után olyan versekben fejezte ki, mint a Letészem a lantot, a Fiamnak, A honvéd özvegye.
Arany első nagy ballada-író korszaka is ekkor indult olyan remekművekkel, mit az Ágnes asszony, Walesi bárdok, Mátyás anyja, V. László, Szondi két apródja és ekkor jelentette meg A Toldi estéjét is.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A Tudományos Akadémia főtitkára volt
1860-ban Pestre költözött és a Kisfaludy Társaság igazgató-titkára lett. 1862-63-ban írta meg a Buda halálát. 1865-ben az MTA titkára, 1870-től főtitkára lett, az Akadémiát 1877-ben hagyta ott.
Idős korában a nyarat a Margitszigeten töltötte, ennek az időszaknak a terméke az Őszikék költeményciklus, a Toldi szerelme, a balladák, mint a Hídavatás, Vörös Rébék, Tetemre hívás, több Shakespeare- és Arisztophanész-drámát fordított le. |
|
|
|
|
|
|
|
|
Tüdőgyulladásban hunyt el
Élete utolsó szakaszában sokat betegeskedett, 1882 őszén tüdőgyulladást kapott, a halál karosszékékében érte 1882. október 22-én.
|
|
|
|
|
|
|
|
