|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
Százöt éve született Szerb Antal
Százöt éve, 1901. május 1-jén született Budapesten Szerb Antal író, irodalomtörténész, a Magyar irodalomtörténet és A világirodalom története szerzője.
|
|
|
|
|
|
|
|
A tanítást választotta
Már húszéves korától jelentek meg írásai a Nyugatban, első verseit Szerb Antal Kristóf néven jegyezte. Mire 1924-ben ledoktorált, már nagyra tartott író és tudós hírében állt, mégsem az irodalmat választotta főfoglalkozásul.
|
|
|
|
|
|
|
|
Középiskolai tanár lett a Vas utcai Széchenyi István Felsőkereskedelmi Iskolában, s itt tanított mindaddig, míg a zsidótörvények értelmében le nem parancsolták a katedráról.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Erdélyi Helikon pályázat nyertese
Külföldi tanulmányutak után nem mindennapi vállalkozásba kezdett: az Erdélyi Helikon című rangos irodalmi és kritikai folyóirat pályázatot írt ki a magyar irodalom történetének megírására. Szerb Antal tárgyi és mesterségbeli tudása méltó terepet talált magának a kibontakozáshoz, s az 1932-re elkészülő Magyar irodalomtörténetet a Babits Mihályból, Molter Károlyból és Makkai Sándorból álló zsűri első díjjal jutalmazta. A mű, megjelenésétől gyakorlatilag mind a mai napig a bölcsészhallgatók egyik első számú kedvence. |
|
|
|
|
|
|
|
|
1933-ban a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnökévé választották, 1935-ben és 1937-ben Baumgarten-díjat kapott, a 30-as évek végén kapcsolatba került a Vajda János Társasággal, előadásokat tartott a Magyar Rádióban, 1937-től tanított a szegedi egyetemen s óraadó volt a kolozsvárin, közben írt és fordított fáradhatatlanul.
|
|
|
|
|
|
|
|
Elutasította a meghívást
A negyvenes évek elején vendégprofesszori meghívást kapott a Columbia Egyetemre, ám nem fogadta el, mondván hogyan tanítson, ha tanítványaival nem beszélgethet az általa hőn szeretett Vörösmartyról, s nem olvashatja fel nekik magyarul a költőóriás verseit.
|
|
|
|
|
|
|
|
Mint zsidót tartották számon
Pedig ekkor már nem mint a magyar irodalom legnagyobb tudorát, csak mint zsidót tartották számon, s be is hívták munkaszolgálatra. Ebben az időben állította össze utolsó művét, a Száz vers című gyűjteményt, amelyben a világirodalom számára legkedvesebb verseit adta közre.
|
|
|
|
|
|
|
|
1944 novemberében Sopron mellé, előbb Fertőrákosra, majd Balfra vitték. Az állandó nélkülözéstől, a kemény munkától és ütlegeléstől legyengült írót végül 1945. január 27-én egy nyilas keretlegény puskatussal egyszerűen agyonverte.
|
|
|
|
|
|
|
|
Emlékmű Balfon
Emlékműve Balfon látható, melyen Szerb Antal szavai olvashatók: "A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is."
|
|
|
|
