|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
A napkeleti bölcsek ünnepe
A nyugati kereszténységben január 6-án van vízkereszt, három királyok avagy a napkeleti bölcsek ünnepe, amely az egyik katolikus főünnep. Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak.
|
|
|
|
|
|
|
|
Először a III. század végén jelent meg
Ez az ünnep a karácsonynál régibb és a karácsonynak a IV. század vége felé történt általánosabb elterjedése előtt azt is magában foglalta. Az epifánia ünnep először a III. század végén jelent meg keleten, majd a IV. században nyugaton, és mindig január 6-án.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A festőművészet hálás témája
PERLROTT-CSABA Vilmos: Gáspár, Menyhért és Boldizsár a kisdednél
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az ünnep három jelentése
Mivel a IV. századtól Jézus születésének ünnepe, a karácsony keleten és nyugaton is elkülönült az epifániától, a vízkereszt ünnepe azóta a következő három jelentést tartalmazza: a napkeleti bölcsek eljövetele, Jézus megkereszteltetése és Jézus csodatétele a kánai menyegzőn.
Az epifánia kifejezés a római császári udvarból ered, azzal a jelentéssel, hogy az uralkodó ünnepélyesen bevonult egy városba, kinyilvánítva hatalmát és pompáját.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Leány háromkirályok, Szakmár
Magyar népviseletbe öltözve lányok vették át Gáspár, Menyhért és Boldizsár szerepét.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mágusok az evangélium szerint
Az epifánia első, egyben legjellegzetesebb, legszínesebb jelentése a három királyok, vagy más néven a napkeleti bölcsek érkezésének ünneplése.
Az evangélium mágusoknak nevezi őket, ami olyan tudósokat jelent, akik a természet titkainak kutatásával, és csillagászattal foglalkoztak, innen a napkeleti bölcsek elnevezés.
|
|
|
|
|
|
|
|
Caspar, Melchior, Balthasar
Régi hagyomány szerint a mágusok hárman voltak, Caspar, Melchior, Balthasar - vagyis Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A három királyok hálás témául kínálkozott főként a festőművészetnek, jellegzetes alkotás például Dürer Három királyok című műve és Ferenczy Károly hasonló témájú alkotása.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A napkeleti bölcsek a mesében
A három királyok magyar változata egyes képeslapokon és mesekönyvekben.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Számos népszokás maradt meg
Az ünnepi népszokások közé tartozik a csillagozás vagy háromkirály járás hagyománya, amely a napkeleti bölcsek látogatását idézi fel. E három alakot csak gyermekek személyesíthetik meg, a betlehemezés mintájára.
A házakat vízzel és sóval szentelték meg (ezek gonoszűző szerek) és a pap krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért és Boldizsár). A hívek meglátogatásának szokása összekapcsolódott a lélekpénz beszedésével.
|
|
|
|
|
|
|
|
Szokás leszedni a karácsonyfát
A szentelő pap és a háziak viselkedésétől függött a tyúkok évi tojáshozama, a kender növekedése, a házszenteléshez kapcsolódó népszokások a leányok jövendőbelijére, férjhez menetére vonatkoznak. A vízkereszti népszokásokból mára már leginkább csak annyi maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát.
|
|
|
|
|
|
