|
|
|
|
|
|
 |
|
|
31.07.2011 |
|
125 éve halt meg Liszt Ferenc
Százhuszonöt éve, 1886. július 31-én halt meg Liszt Ferenc zongoraművész, zeneszerző. Az idei Liszt-évben halálának évfordulója mellett születésének bicentenáriumára is emlékezünk.
|
|
|
|
|
|
|
|
Sopronban lépett fel először
Liszt 1811. október 22-én született Doborjánban/Raiding. Magyar apja, aki korábban az Esterházyak zenekarában is játszott, majd a hercegi család kasznárja lett, bécsi polgárlányt vett el. Különleges zenei tehetséget eláruló gyermekük kilencévesen lépett fel először nyilvánosan Sopronban, majd Ezterházy Miklós kismartoni kastélyában, s még abban az évben megjelent róla az első nyomtatott kritika.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Párizstól Londonig mindenhol ünnepelték
Zongorázásra Bécsben a Beethoven-tanítvány Carl Czerny, zeneelméletre Mozart vetélytársa, Salieri oktatta. A legenda szerint első bécsi hangversenyén jelen volt Beethoven is, aki nyilvánosan homlokon csókolta. Liszt ezután bejárta Európát, s Párizstól Londonig mindenhol ünnepelték.
1827-ben elvesztette apját, nem sokkal később első szerelmi csalódását is elszenvedte, a magába roskadt ifjút csak az 1830-as párizsi forradalom rázta fel. A francia fővárosban előadóként Chopin és Paganini, komponistaként Berlioz és Mendelssohn volt rá nagy hatással.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Meghódította a keletet is
1835-től Marie dÍAgoult grófnéval - akitől viszonylag rövid kapcsolatuk alatt három gyermeke született - Svájcban élt. Liszt az 1838 márciusi pesti árvíz után Bécsben adott koncertet a károsultak javára, majd 1840 elején Pesten lépett fel, s alapítványt tett a Nemzeti Zenede létesítésére. Meghódította a keletet is, óriási sikereket aratott Moszkvában és Kijevben.
|
|
|
|
|
|
|
|
Weimarban telepedett le
1848-ban Weimarban telepedett le, barátságot kötött Wagnerrel, a város neki is köszönhetően lett Európa egyik művészeti központja. Liszt, miután meghiúsult házassága a lengyel származású Sayn-Wittgenstein hercegnével, 1865-ben kisebb katolikus egyházi rendeket vett fel.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1867-ben koronázási misét írt
1865 augusztusában Pesten, a Nemzeti Zenede 25 éves jubileumán maga vezényelte Szent Erzsébet legendája című oratóriumát, 1867-ben I. Ferenc József koronázására Koronázási misét írt. 1869-től utolsó éveit Weimar, Pest és Róma között osztotta meg; már nem zongorázott pénzért, tanítványait ingyen oktatta.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A Zeneakadémia elnöke lett
Pesten nagyszabású ünnepséget rendeztek művészi pályája 50. évfordulóján, ekkor csendült fel először Krisztus-oratóriuma. Régi vágya valósult meg 1875-ben a pesti Zeneakadémia megalapításával, amelynek ő lett az elnöke. Liszt Bayreuthban halt meg 1886. július 31-én.
|
|
|
|
|
|
|
|
"Lisztománia" egész évben
A jubileum alkalmából Burgenland a "Lisztomania" rendezvénysorozattal, számos koncerttel, hangversennyel továbbá nyolc kiállítással tiszteleg a kiemelkedő komponista előtt.
|
|
|
|
|
|
