|
|
|
|
|
|
 |
|
|
15.10.2010 |
|
300 éve született a leghíresebb huszár
Háromszáz éve, 1710. október 15-én született Hadik András, a 18. század legsikeresebb magyar katonája, Berlin megsarcolója, aki a maga vitézségéből lett gróf és huszártábornok.
|
|
|
|
|
|
|
|
Katonacsaládból származott
Katonacsaládból származott, akkoriban nem volt hiány háborúban, így a bátor és tehetséges Hadik gyorsan haladt a ranglétrán. Harcolt a török ellen és a Rajna mentén, a Mária Terézia és II. Frigyes porosz király által Szilézia birtokáért vívott hétéves háborúban (1756-63) többször is kitüntette magát.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minden idők leghíresebb huszárcsínye
Minden idők leghíresebb huszárcsínyére 1757. október 11-én indult, hogy megsarcolja a messze a frontvonalak mögött fekvő, ezért Frigyes által védtelenül hagyott Berlint. Négyezer emberrel csak éjszaka haladtak, gyalogosai a huszárok mögött ültek a lovon, és öt nap múlva értek Berlin falai alá.
A porosz polgárok eleinte nem vették őket komolyan, és megtagadták a hadisarc kifizetését. Válaszul Hadik szétlövette a városkaput, és egy huszárrohammal behatolt a városba. A helyőrség katonái elmenekültek vagy fogságba estek.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hadisarcot szedett
A királyné a magyarok lovagiasságára apellálva kért kíméletet, a városi tanács pedig egy nap alatt 235 ezer tallért szedett össze. Hadik október 17-én, a felmentő seregek érkezése előtt néhány órával távozott, és erőltetett menetben, de baj nélkül négy nap alatt visszaért az osztrák területre.
A kaland során 88 embert vesztett, de 426 hadifoglyot ejtett, hét porosz zászlót zsákmányolt, a hadisarcról nem is beszélve.
|
|
|
|
|
|
|
|
Mária Terézia-rend nagykeresztjét kapta
A császárnő az újonnan alapított Mária Terézia-rend nagykeresztjével, grófi ranggal és hatalmas birtokokkal fejezte ki háláját Hadiknak, aki 1760-ban rövid ideig a német birodalmi és császári sereg ideiglenes fővezére is volt.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Erdély katonai parancsnoka volt
1764-1768 között Erdély katonai parancsnoka, királyi biztosa és a kormányszék vezetője volt, ő javasolta Magyarországon elsőként a jobbágyrendszer felszámolását.
1772-ben Lengyelország első felosztása után a birodalomhoz csatolt területek, Galícia és Ladoméria első polgári kormányzója volt. 1774-ben lett tábornagy, és az Udvari Haditanács elnöke, 1776-ban Bács megye főispánja. Már 79 éves volt, amikor II. József a török elleni háború fővezérévé nevezte ki, de Belgrád alatt megsebesült, és lemondott a tisztségről.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szobra a budai Várban áll
1790. március 12-én Bécsben halt meg. Lovas szobra 1937 óta áll a budai Várban.
|
|
|
|
|
|
