|
|
|
|
|
 |
|
|
23.01.2010 |
|
Világörökség a mohácsi busójárás
Nem mindennapi elismerést tudhatnak magukénak a mohácsi busójárás hagyományainak ápolói. Az UNESCO felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára a Magyarország által felterjesztett mohácsi hagyományt.
|
|
|
|
|
|
|
|
Cél a különleges népszokás életben tartása
Az UNESCO szerint a szellemi világörökségi lista fő feladata, hogy a nyilvánosság erejével a kulturális sokszínűséget fenyegető veszélyekre irányítsa a figyelmet. Éppen ezért Mohács esetében sem arról van szó, hogy pusztán a busók felvonulása kerül védettség alá, hanem az egyéb elemek is: például a bocskor-készítés, az álarcfaragás, és a táncok is.
|
|
|
|
|
|
|
|
A védelem nem konzerválást jelent
A védelem nem konzerválást, hanem folyamatos életben tartást jelent. A busójárás egyébként az elmúlt évtizedek alatt is sokat változott: nem volt menetre emlékeztető felvonulás, a busók kisebb csoportokban keresték fel a sokác negyedben a házakat. Jelképesen felszántották az udvart, hamuval körbeszórták a házakat.
|
|
|
|
|
|
|
|
Farsangvasárnaptól Húshagyókeddig
A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.
|
|
|
|
|
|
|
|
Télbúcsúztató, tavaszköszöntő
A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.
|
|
|
|
|
|
|
|
Balkáni eredetű sokácok szokása
Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.
|
|
|
|
|
|
|
|
Szőrével kifordított bunda, álarc
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra, női bütykös harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkaborcsuklyás álarc.
|
|
|
|
|
|
